Hírek
2019 év
Július
Szakszolgálatunk a Szegedi htp tűzoltó munkatársaival,Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság-Bűnmegelőzési Osztályával,a Szegedi Rendőrkapitányság munkatársaival, a Tiszai Vízirendészet Szeged Rendőrőrsének munkatársaival,
Országos Mentőszolgálat Szegedi munkatársaival,valamint a Magyar Vöröskereszt Csongrád megyei szervezetével együttműködve élethűen tudtuk szimulálni milyen komoly végkimenetele is lehet egy könnyelmű döntésnek jelen esetben egy élő vízi kiránduláson.
Június
Önkénteseket támogat a katasztrófavédelem – köztük a Hableány mentésében részt vevő szegedieket
– A támogatásra nagy szükség van – mondta a Délmagyarországnak a Maros Mentőszervezet Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálatának elnöke. Seller András hozzátette, hogy most több mint 200 ezer forint támogatást nyertek, amit nem készpénzben, hanem eszközökben kapnak majd meg.
Az önkéntes csoportok megalakítását hét évvel ezelőtt kezdeményezte a katasztrófavédelem. A központi, majd a területi mentőszervezetek megalakítása után a járási és települési szervezeteket alakították meg. Ezek a csapatok ma már jól kiegészítik a hivatásos katasztrófavédelmi egységek munkáját, képesek hatékonyan, a hivatásosok irányításával működni – mondta a Délmagyarországnak a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Molnár Krisztina szerint az önkéntes mentőszervezetek erősítésének elsődleges célja mindig is a települések önvédelmi képességének növelése volt. Jelenleg országosan több mint húszezer-kétszáz önkéntes áll beavatkozásra készen.
A Maros Mentőszervezet is részt vett a Hableány tragédia holttesteinek felkutatásában a Duna Dunaújváros fölötti 80 kilométeres szakaszán. A tíz napos mentés alatt átlagosan 173 órát dolgoztak a mentők Seller András vezetésével.
Seller András, a Maros Mentőszervezet parancsnoka hét fővel utazott Budapestre a tragédia másnapján, délután 11-kor. „Olyan eszközöket vittünk, mintha árvízre készülnénk: hajót és aggregátort vittünk magunkkal” – idézte fel. Csapatában összesen tizenegy fő vett részt a mentésben a Duna Dunaújváros fölötti 80 kilométeres szakaszán.
Wágner László középiskolásként szerezte meg vízimentő képesítését, iskolája igazgatója engedte el a mentés kezdetén két napra – árulta el a parancsnok.
„Szokták mondani, hogy a 10 millió futball-szakértő országa vagyunk. Most mindenki hirtelen búvárszakértő lett” – jegyezte meg. A parancsnok elmondta, a Dél-Koreából érkező, mentésben részt vevő hatósági személyek szabad tüdővel merültek volna. „Mert ők a tengerben így szokták. De a Duna egyáltalán nem olyan, mint a tenger” – magyarázta.
A május 30-tól június 8-ig, vagyis tíz napig tartó mentési munkálatok ideje alatt csapata személyenként átlagosan 173 munkaórát töltött a holttestek keresésével.
„Kizártnak tartom, hogy elhagyták volna az országhatárt a nem megtalált holttestek” – jelentette ki. „300 kilométeres szakaszról van szó, rengeteg kanyarulattal és vízlépcsőkkel” – tette hozzá Seller András.
A Hableány turistahajó május 29-én a késő esti órákban süllyedt el Budapesten a Margit-híd alatt azután, hogy hátulról nekiütközött a Viking Sigyn szállódahajó. Az ütközés pillanatában a fedélzeten 35-en utaztak, ebből 33 dél-koreai állampolgár, valamint két fős magyar személyzet. A katasztrófát követően hét embert sikerült kimenteni, 28-an vesztették életüket a balesetben.
A tragédia estéjén hét holttestet megtaláltak, lapzártánkig összesen 24 holttestet sikerült kimenteni: a hajó kiemelésekor megtalálták a Hableány kapitányát a kapitányi hídon, valamint egy gyermeket édesanyja és nagyanyja holttestével.
A hajótest kiemelését a Dunából, valamint a mentést rengeteg tényező nehezítette. A Duna magas vízállása miatt erős sodrással kellett számolniuk a mentőknek, illetve annyira rossz látási viszonyok között kellett dolgozniuk a búvároknak, hogy mindössze félméteres távig láttak, lényegében a kezükkel, tapintással tájékozódtak a folyó vizében. Komáromból kellett a Clark Ádám úszóhajót Budapestre úsztatni, mely június 5-én ért a fővárosba. Azonban a magas vízszint miatt nem lehetett a Margit-híd alatt átjutni vele, így várni kellett, hogy csökkenjen a Duna vízállása. A 200 tonnás eszköz hétfőn a reggeli órákban kezdte el a Hableány kiemelését, és szinte centiméterenként, tíz órás munkával sikerült megemelni az elsüllyedt hajót, melyet ezután Csepelre vittek uszállyal.
Seller András parancsnoksága alatt a mentésben részt vevők névsora:
Ábrahám Gergely Fülöp Gábor búvár, Házi Ervin merülésvezető búvár, Kiss György Kisgéphajó-vezető,
Lévai Norbert, Miskolczi Balázs búvár, Mulati Árpád, Pajkó Mihály Zsolt,Szecsei Imre és Wágner László.
Május
mentését – mondta a Délmagyarországnak a szakszolgálat elnöke. Seller András hozzátette, hogy a hajókkal a területet biztosítják, és a dél-koreai búvárcsapatot segítik. A magukkal vitt sátrakból, és más felszerelésekből pénteken délelőtt állítottak fel egy tábort a búvároknak. Seller András szerint „igazán nagy dolgot” most senki sem tud csinálni, mert a Duna vízállása, és az erős sodrás szinte minden munkát ellehetetlenít.
Próbálkozások ugyan vannak, de búvárkodni sem lehet. A vízimentők elnöke azt is elmondta, hogy csütörtökön a magyar búvárok próbáltak lemerülni, de csak két méter mélységig jutottak egy létrán, de akkora volt a víznyomás, hogy nem tudott tovább menni.
A Szegedi Vízimentő Szakszolgálat elnöke azt mondta, hogy addig maradnak a fővárosban, ameddig szükség van rájuk. Azt, hogy mikor emelhetik ki az elsüllyedt hajót, egyelőre megtippelni sem lehet.
A Magyar Nemzet közben arról írt, hogy a Dunán a helyzet változatlan, a folyószint továbbra is emelkedik. Az előkészületeket végző katonák és katasztrófavédők egyelőre csak annyit tudnak tenni, hogy a Hableány elsüllyedt roncsait teljesen körbehatárolták, felvonultatták az összes műszaki eszközt, darukat, ponton hidakat, amelyek majd a roncs kiemeléséhez szükségesek lesznek. Az árvíz sodrása továbbra is életveszélyes, így napközben többször is próbamerüléseket hajtanak végre, ám az eddigi merülésekből is látszik, hogy a víz alatt dolgozni lehetetlen.
A Margit hídnál a Dunán május 29-én 21 óra 5 perckor egy magyar személyhajó és egy szállodahajó ütközött, a személyhajó drámai gyorsasággal elsüllyedt. A személyhajón az utaslista szerint összesen 35 ember volt, 2 magyar állampolgár – a hajó személyzete –, valamint 33 dél-koreai utas. A baleset után a mentésben részt vevők hét embert kimentettek a vízből, és további hét ember holttestét találták meg – valamennyien a Koreai Köztársaság állampolgárai.
A helyszínre a Szegedi HTP munkatársaival és a Sándorfalvi ÖTE tűzoltóival értünk ki. A Sándorfalvi ÖTE gépjármű fecskendője is elakadt a sárban.
Fülöp Gábor, Seller András, Zatykó Szabolcs önkéntes tűzoltók és a HTP munkatársai közös munkával, kézi és gépjármű csörlő segítségével kiszabadították az elakadt mentőgépkocsit, majd terepjárónk kivontatta az aszfaltútra.
Bevetésen a Vadasparkban
A szakszolgálat ismét bevetésen, szerencsére csak gyakorlat volt a Vadasparkban. A tűzoltó kollégákkal mindent megtettünk, hogy egy kis ízelítőt adjunk abból a világból amit kevesen ismernek. A kilátogatók végignézhették, hogy vágják ki a sebesülteket egy karambol után, használhatták a tűzoltó fecskendőket; láthatták, hogy hogy oltunk vízről és szárazföldről. De mentettünk vízbe esett embert is – akik ott voltak tudják, hogy kétszer is – a nagy sikerre való tekintettel vissza kellett dobni, mint egy alul méretezett halat
Mellékelt fotók: